Tilinkós Lajkó/A doktor úr [antikvár]

Részlet:Lajos a réten sétált és gyönyörködött a virágokban. Volt sokféle virág a réten és valamennyi rámosolygott Lajosra. Mert a virág az ember barátjai. A legszegényebb vándort is elkiséri útjában és szeretettel köszönti. Van olyan elhagyatott ember, aki, ha útra kél, senki sem mondja neki: 'Isten veled;" ha megérkezik útja céljához, senki sem fogadja "Isten hozottal", de az útszéli virág ezt is kedvesen köszönti kék szemével, piros szájával. Lajos is gyönyörűségét lelte a virágban.