Titkoskönyv [antikvár]

1. fejezet Az ajtó hangos csattanással vágódott be, üvegablaka hosszan remegett, pedig Gica már messzire járt. Anya és apa egy pillanatig dermedten nézett farkasszemet a megrepedt ajtóüveggel. Apa eszmélt hamarabb, indulattal lépett az ajtó felé. -Csaba! Hagyd - rántotta vissza anya a karjánál fogva. - Hiszen kamasz - Azért még nem kell szétvernie a lakást! - hát nem emlékszel? Apa anyára meredt: - Nem. Mire kéne emlékeznem? - Hogy mi is ilyenek voltunk. Apa egy pillanatra a távolba révedt. Tényleg, mi is ilyenek voltunk Gyerek volt még, éppen hogy kamaszodott, úgy, mint most Gica. A modellezés volt a mindene, fúrni-fa-ragni, szerkezetet alkotni néhány botból, huzalból, gépet készíteni a majdnem semmiből. Repülőt gyártani, aprót, de működőt, hogy szállhasson fel az égig, fel, magasra. Magasabbra, mint a többieké, akikkel odakint találkoztak a reptéren. Akkor is a reptér meg a próbarepülés okozta a bajt. Vasárnap volt, istentisztelet utáni közös ünnepi ebéd. Húsleves, meggyszósz, sült csirke, törtkrumpli. Már ^