Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Pétjának hívnak. A családi nevem nagyon hétköznapi: Szédjikov. Most téli vakációnk van, sok a szabadidőm és végre valahára elhatároztam, hogy megírom mindazt, ami velünk 1944 nyarán történt.
Egy hónappal a vizsgák után a mi egész ötödik osztályunk táborba ment. Velünk utazott Ludmilla Ivánovná is. Ő a mi osztályfőnökünk és földrajztanárnőnk.
Ludmilla Ivánovna már huszonöt esztendeje tanít földrajzot. És nagyon érdekesen tanítja. Ez valószínűleg azért van, mert elolvas minden könyvet, ami földrajzról szól és ő maga is sokat utazgatott. A háború előtt minden nyáron vagy a Kaukázusban, vagy az Altáj vidékén, vagy Középázsiában járt tanulmányúton a szünidő alatt. Még Kamcsatkában is volt. Amikor az órán például a Bajkálról beszél, akkor úgy tűnik föl, mintha nem is az osztályban ülnénk a padban, hanem mintha ott fürdenénk a tóban és a távolban látnánk az erdővel borított hegyeket. És szeretnénk barangolni ezekben a hegyekben, medvékre vagy őzekre vadászni. Szinte észre sem vesszük, hogy milyen gyorsan repül az idő. Egyszerre csak szól a csengő és már itt is a szünet..."