Bővebb ismertető
ló hatalmas házról, csak nagyon kevesen látták belülről. A tulajdonosok már több mint egy évszázada kizárólag francia séfeket és Angliából származó inasokat alkalmaztak. Nagy ritkán előfordult, hogy valaki a városból átléphette a birtok hatalmas kapuját, és végigmehetett a kanyargós ösvényen, hogy megjavítson egy csövet, vagy házhoz szállítsa az élelmet, de az épület többnyire olyan volt, akár egy hegyek között megbújó sárkány: egy alvó legenda, ami nem sok vizet zavart az erdőn túl, ami körülvette.
Ám ez soha nem szabott gátat a szóbeszédnek.
A mennyezet tizenkét méter magas, állították egyesek. A fürdőszobai csapok színaranyból vannak. Hébe-hóba egy-egy kamasz átmászott a kerítésen, hogy aztán keresztülvágva a birtokon vethessen egy pillantást a házra, másnap pedig fegyveres őrökről, doberma-nokról és szögesdróttal bélelt alagutakon át való menekülésről mesélt a többieknek az iskolában.
(A járőrkocsi hátsó ülésén megtett út és a szülőknek intézett szigorú hívás valahogy soha nem került említésre.)