Toldi Miklós bujdosása/Toldi Miklós dicsősége [antikvár]

Részlet a kötetből:A SARLÓS-NAGYBOLDOGASSZONYNAPI VÁSÁR Urunk születésének 1343-ik esztendejében, már a kora hajnali órákban, tömérdek nép forrt és tolongott Szent László királyunk temetkező helye, az ős Nagyvárad utcáin. Kezdetét vette a sarlós-nagyboldogasszonynapi híres országos vásár első napja. Mindenfelől hosszú sorokban jött a földnépe, s a köznemesség, gyalog, lóháton, fedeles szekerekre rakott terményekkel, s ameddig csak a szem ellátott, bőgő marhacsordák, röfögő sertésnyájak s ménesek verték fel a port. A városban és a városon kívül - egymást érték a sátrak és bódék. E bódék előtt hosszú sorokban álltak a nagy ernyős társzekerek, a málhákkal rakott csengős öszvérek, lovak, iszákokkal, általvetőkkel terhelt emberek. Egymás hegyén-hátán tolongva bámulta a sok vidéki ember a velencei és olasz ötvösök drágakövektől szikrázó ékszereit: a forgókat, násfákat, menteláncokat. Vakítón verték vissza a reggeli napsugarat a vésűzött arany-ezüsttálak, kancsók, billikomok, melyeknek egy-egy darabja két-három falut megért. Hangosan kínálgatták a gácsi, morva és sziléziai posztósok a királyvörös és császárzöldszínű posztóikat, míg odább a génuai és frank selyemkereskedők csillogtatva teregették széjjel a madarakkal, virágokkal átszőtt csudaszép selyemszöveteiket és a nehéz, metszett bársonyokat...