Tönkretett vakáció [antikvár]

A szülők másodpercek alatt képesek felforgatni az ember életét l l ogyan ragad benne egy viszonylag okos tizenhat éves lány egy ciki helyzetben úgy, hogy nem tud kimászni belőle? Na, hát ahogy itt dekkolok a chicagói O'Hare Nemzetközi Repülőtéren hétfő délután, és épp az egy és háromnegyed órát késő gépemre várok, végigpörgetem magamban az immár tökéletesen elbaltázott életem elmúlt huszonnégy óráját. Tegnap a szobámban ücsörögtem, amikor a vér szerinti apám, Ron telefonált. Nem, ezt te nem értheted Ron sosem telefonál. Vagyis kivéve, ha szülinapom van, ami pedig nyolc hónapja volt. Tudod, anya az egyetemi légyottjuk után jött rá, hogy terhes. Ő pénzes családból származik, Ron meg hát nem. Anya a szülei győzködésére azt mondta Ronnak, hogy az lesz a legjobb, ha nem nagyon vesz részt az életünkben. Egek, mekkorát tévedtek! De az a legrosszabb, hogy Ron csak úgy simán belement ebbe. Tudom, hogy pénzt gyűjt nekem egy számlán. A szülinapomon is be szokott ugrani, hogy elvigyen vacsorázni. És akkor? Én egy olyan apát akarok, aki mindig itt van mellettem. Régen gyakrabban jött, de végül azt mondtam neki, hogy hagyjon békén, mert akkor anya találhat majd nekem egy igazi apukát. Valójában nem gondoltam komolyan, szerintem csak vizsgáztatni akartam. Szánalmasan megbukott.