Tűzkeresztség [antikvár]

Részlet a könyvből: Először csak a fémgolyó zörgése. És mögöttem Sakál hangja, aki megint türelmetlenkedik: - Cseszd meg, nehogy már itt töltsük az éjszakát! A golyó továbbra is ide-oda pattog, mint a kezem fogságába esett rovar. Kétségbeesetten és mindenre készen. Valaki - Kobra - a vállamra teszi a kezét. - Rajta, Krokó! Te jössz! És előbbre taszít, a kukák irányába. Erre már abbahagyom a festékszóró rázogatását. És csak a csend, súlyos, mint vihar előtt. Érzem, ahogy a két lábam szép lassan gyökeret ereszt a szeméttároló helyiség betonjába. A tarkómon: Kobra tekintete. A homlokomon: gyöngyöző izzadságcsepp — lassított felvételen. - Hé, Krokó, a Falkához akarsz tartozni, vagy sem? Lehunyom a szemem, mélyeket lélegzek. A gyomrom egy pillanatra felkavarodik a rothadó szemét áporodott bűzétől, a festék- és benzinszagtól.