kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. Bringer - Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja 1928/10 db Regény-Ujság/Ujság 1925. december 25. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/741/4110741.jpg "A. Bringer - Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja 1928/10 db Regény-Ujság/Ujság 1925. december 25. [antikvár]")
Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja 1928/10 db Regény-Ujság/Ujság 1925. december 25. [antikvár]
A. Bringer, Arnould Galopin, Claude Farrére, Dahl Andre, Ethel M. Dell, G. de la Gouchardiére, Hugh Walpole, Jean Drault, Joseph Conrad, Rudyard Kipling, Sudermann Hermann, W. Somerset Maugham
Részlet az Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja műből:Az a csökönyösség külsőséges voltáról(Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja. Kiadatlan kézirat)Hiu dolog volna apró történéseit gyarló életemben jegyezgetni sok papirosra férkző irással, ha nem bizalkodnám: hasznára lészen vagyegy vagykét jámbor olvasónak. Mondom egynek kettőnek bár, mert biz, igaz az, hogy a sokadalom csak a maga kárán okul, nem másnak szavából. Ennek az egynek-kettőnek irogatok hát én.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
22000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet az Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja műből:Az a csökönyösség külsőséges voltáról(Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja. Kiadatlan kézirat)Hiu dolog volna apró történéseit gyarló életemben jegyezgetni sok papirosra férkző irással, ha nem bizalkodnám: hasznára lészen vagyegy vagykét jámbor olvasónak. Mondom egynek kettőnek bár, mert biz, igaz az, hogy a sokadalom csak a maga kárán okul, nem másnak szavából. Ennek az egynek-kettőnek irogatok hát én.
Termékadatok
Cím: Uj erdélyi és felvidéki irók dekameronja 1928/10 db Regény-Ujság/Ujság 1925. december 25. [antikvár]
Szerző:
A. Bringer
,
Arnould Galopin
,
Claude Farrére
,
Dahl Andre
,
Ethel M. Dell
,
G. de la Gouchardiére
,
Hugh Walpole
,
Jean Drault
,
Joseph Conrad
,
Rudyard Kipling
,
Sudermann Hermann
W. Somerset Maugham
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Joseph Rudyard Kipling (Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894).
Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).
A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.
A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.
Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).
A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.
A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.
Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............