Vadak [antikvár]

Lapélein és tábláin szórt, sárgás foltokkal.
Ősi, ha nem legősibb sportunk a vadászat. De vajon ki az igazi vadász? Az, aki kapja magát, kiballag a határba, aztán válogatás nélkül minden állatot lepuffant, ami csak elébe kerül? Bizony nem. Az igazi vadász elsősorban az állatvilág oltalmazására gondol, állatokat, fajokat ment meg a végső kipusztulástól, elszaporításukon fáradozik. ha kell, tenyésztéssel is. A környezetet védi, a természetet őrzi, benne a maga mentshelyét is, mert a mai, nagyvárosi beton- és kőrengetegbe zárt ember számára létkérdés a természet utolsó érintetlen foltjainak megmentése. Az ember már réges-régen felborította a természet egyensúlyát, de a vadász puskájával féken tarthatja olyan állatfajoknak az eluralkodását, amelyek az emberi beavatkozást nagyszerűen tűrték, és természetes ellenségeik kiirtása után végzetesen elszaporodtak. Ilyenkor a vadász „gyilkos” golyója a ritka, pusztulásra ítélt fajok védelmében öl. De a könnyelműen kilőtt golyó egy értékes állatfajnak utolsó példányát is leterítheti, amire már bőven volt példa a vadászat történetében. A Búvár Zsebkönyvek kalauzok az erdőt-mezőt járó kisdiák kezében. Madarak, vadvirágok, gombák, halak, lepkék, dísznövények, csigák és kagylók, erdei és díszfák, bokrok, legyek, méhek, darazsak és hangyák után most a sorozat újabb kötete 29 színes tábláján 22 szárnyas és 31 emlős vadat mutat be a hazai és környező területekről, közli a vadászati tilalmi időket, a vadnyomok rajzát is.