Vah-ta-vah [antikvár]

Részlet a könyvből: Az erdő felé vezető Somos-utca elején még úrias külsejű, kőből épült házak sorakoznak és kétoldalról piros bádogtetők, meg tarka cseréptetők néznek egymással farkasszemet. Egy kis bolt csinál változatosságot a jobb módot jelentő házak között, ezzel a felírással: ROTTENSTEIN SAMUELné füszer- és vegyeskereskedése SZIKVIZGYÁR A bolttól lefelé elmarad az utca kövezet s járda helyett palló van. Itt már alacsony, kétablakos, szerény házacskák kuporodónak az utcának mind a két oldalán. Közönséges zsindellyel fedett házak, vagy egyszerű nádfedeles házak, amelyek mind a titkolt szegénységre vallanak. Odébb azután lassanként el-elmaradoznak ezek is és egyre ritkábbak lesznek a hajlékok. Egymástól talán ötven lépésnyire, vagy száz lépésnyire áll, álldogál egy-egy magányos épület. Az utca képe itt a vége felé olyan, mint valami öreg fogsor, amelyből hiányoznak a fogak. Azután végkép elmaradnak ezek a házak is, már csak terebélyes öreg fák hajladoznak az ut szélén, a csalános árok partján és ugy nyújtogatják előre szikkadó, vén karjukat, mint az öreg koldusok az alamizsna után.