Magyar régiségek és furcsaságok 3. [antikvár]

Részlet a könyvből: SALAMON ÉS MARKALF Zsidó-magyar humoreszk a XVI. századból A régi magyar irodalomnak egyik legnépszerűbb ponyva-novellája, a zsidó eredetű, talán még a régi, nagy Zsidó-ország korából való „Salamon királynak, a Dávid király fiának Markalfal való tréfa-beszédeknek rövid könyve". (Első kiadása Kolozsvár 1577, amelyet a XVII-XVIII. században számos újabb kiadás követett.) Amikor ez a novella nálunk először kikerült a sajtó alól, más nyelveken már bekalandozta az egész világot, felvidámítva, groteszk jeleneteivel harsány hahotára fakasztva királyokat, urakat és parasztokat egyaránt. Mert a XII. században már népmesévé alakult, majd példabeszédes prózai szerkezete latin nyelven a másolók útján kézről-kézre terjedt, sőt eposzt is írtak belőle, kómikus eposzt persze, mert mi fokozhatta volna jobban a komikai hatást, mint ennek az alantas tárgynak az eposz méltóságos formáival való ellentéte.