A bori halálút regénye [antikvár]

EGY ELFELEDETT MŰ FELFEDEZÉSE Palásti László írót és újságírót elfeledték, miként számos, egykoron tollából élő sorstársát. Amikor o zsidónak minősített szerzőket a megkülönböztető törvények koldusbotra juttatták, felállították szerkesztőségi íróasztalaik mellől, nem maradt más megélhetésük, mint akár saját kiadósban, könyveket írni. Palásti László hiojdan így szer-zette sorra regényeit és jeleneteit, 1942-ben a Félbeszakadt játszmát, 1943-ban a Karriervárost, ugyanabban az esztendőben a Koldustól királyfiig címűt. Ezek könyvgyűjtői ritkaságok, miként első könyve, az 1928-ban közzéadott Aeropolis is, egy tudományos sci-fi, mely egy térben lebegő, űrállomás jellegű városról szól. Újságírói pályáját az 1903-ben született Palásti a Világ és a Pesti Hírlap szerkesztő-riportereként kezdte. Ezt követően a weimori köztársaság Berlinjének pezsgő kulturális életébe vetette magát az Esti Hírlap, a Színházi Elet és a Nemzeti Sport munkatársaként. 1931-ben ötvenezer magyar élt berlini emigrációban. Palásti László 1931-ben megindította 0 Berlini Futárt o német nagyvárosban működő magyaroknak. A Berlini kalauz oz itt élő magyarok lexikonjának készült. A német fővárosban töltött négy esztendeje alatt interjúkat készített világhírű emberekkel. A megszólaltatott nagyságok között volt Albert Einstein, Thomas Mann, Erich Maria Remarque és Lehár Ferenc. Pályáját, diákként, interjúkkal kezdte. Bajor Gizi, a nagy díva öltözőjébe lopózott be, oki hosszan vallott neki pólyájáról, elképzeléseiről. Budapesten ismerte meg későbbi feleségét, Palkó Vilmát, egy alföldi parasztcsalád örökbe fogadott leányát. Palásti a menyasz-szony és a vőlegény családjának rosszallását elnyerve, elvette a keresztény vallású leányt Berlinben. Olyan szegények voltak, hogy egy /5/