Egy ház Budán [antikvár]

Címlapján ajándékozási bejegyzéssel. Oldalsó lapélein folttal. Tábláin helyenként karcolások, kopások.
Kedves Olvasó! Budán, valahol Zugliget és Pasarét között áll egy ház. Nagy vadgesztenyefák vették körül, tavasszal ezernyi fehér virággyertyával borítva, télen pedig fekete, csupasz ágaikkal maszkolva az eget. A házban élt egy család; apa, anya és két lánygyermek. A hát előtti úton még széles hátú muraközi lovak húzták a szekereket, és nyári délutánokon tárogató fájdalmas hangja szólt a könnyező hegyekben. A gyerekek karácsony előtt Liebnez bácsi játék-tárjegyzékét bújták, és Stühmez dobozban tartották a fűznivaló gyöngyökkel. Az életmódjuk már eltűnt, és soha többé nem fog visszatérni. Ha kíváncsi rá, milyen volt, nyújtsa a kezét, és én elvezetem Önt elsüllyedt világukba. Keressünk majd langy-meleg fojást egy pusztán, számoljuk a piros pipacsokat, röpcédulákat kapdosunk el a levegőben, sütünk lófasirtot, és igen, temetünk halottat a kertben. Aztán szétrobban körülöttünk a zsarnokság világa, és egyesen távoli országokba repülnek. Eközben találunk tisztességet, szorgalmat, egymás megbecsülését és jó ízlést. Egy polgári világot. Kérem, lapozzon bele ebbe a könyvbe, és jöjjön velem!