Bővebb ismertető
1996. szeptember 27-én, a tálibok kabuli bevonulásának napján Latifa tizenhat éves volt, és kamaszálmokat szőtt. Szeretett volna mielőbb felnőni, hogy újságíró lehessen. Az Afganisztánban dúló polgárháború ellenére - jómódú családjának köszönhetően - viszonylag gondtalan gyerekkora volt, és élte az afgán fiatalok mindennapjait. Ám ezen az emlékezetes szeptemberi napon az iskolákat bezárták, és elkezdődött a nők kirekesztése a társadalomból. Sértegették, bántalmazták és arra kényszerítették őket, hogy bezárva éljenek, "csadrit" hordjanak. Ellopták az arcukat! Egy szörnyűséges, fanatikus hatalom megfosztotta a nőket a létezés puszta lehetőségétől is. Egy kínálkozó alkalmat megragadva. Latifa családja néhány tagjával titokban elhagyta az országot. Ez a könyv egy reményt vesztett fiatal lány életének története a Talibán rémuralma alatt. Az összetört álmok, az afgán nők szabadságának és méltóságának visszaszerzéséért vívott elszánt küzdelem megrendítő krónikája.