Gyötrelmek útja [antikvár]

Részlet a könyvből: Éppen a "VÍZKERESZT"-ből fordítottam, amikor a behívót hozták: azonnal indulni Vácra. Így a vaskos Shakespeare-kötet megint a polcra került. A sokszor hallot, de soha meg nem szokott sziréna felüvöltött a ház tetején. Mennék is, meg nem is, ezt a szakaszt mindenképpen szeretném még befejezni, aztán majd folytatom egyszer... A feleségem belémcsipaszkodik. Húz lefelé. Félbehagyom hát a sort. Lefelé menet a kis mosolygós arcú keramikusnővel találkozunk. Ízes, dunántli kiejtéssel beszél, miközben folyton mosolyog. Ő sem siet. Látszik, hogy a gondolatai máshol járnak, talán azon a Győr környéki asszonyon, akit tegnap kezdett formázni éppen.