Idegen tollakkal... (Dedikált) [antikvár]

A szerző által dedikált példány.
Részlet a könyvből: "Idegen tollakkal dicsekedni és élni nem lehet, csak visszaélni, és így mondhatni nagyon csúnya dolog. Igen ám, de mi van akkor, ha barátok, ismerősök és sokszor idegenek is hozzád fordulnak és érdekes történeteket adnak elő. Régen ezeket meghallgattam, kellő érdeklődést is mutattam az előadott témák iránt, de aztán ahogy az egyik fülemen azok bejöttek, a másikon ki is viharoztak. Úgy látszik, hogy az embernek kellő élettapasztalatra kell szert tennie, mondhatni meg kell öregednie ahhoz, hogy a régi történetek iránt bizonyos nosztalgikus érzékkel közelítsen. Persze mondják, hogy az öregeknek már csak múltjuk van, jövőjük nem nagyon. Talán ez is késztetett arra, hogy ne csak oda figyeljek a múlt történeteinek elbeszélésére, hanem le is jegyezzem azokat. Lehet, hogy ezek idegen „tollak", de amivel a történeteket lejegyeztem, azok az én tollaim voltak. Szóval hogy is van ez?! Azt hiszem a legjobban Király Dezső humorista nagyszerű mondása illik ide: „Idegen tollakkal ékeskedni lehet, repülni nem." Na, ez az! Nem akarok repülni. Történeteim nagyon vegyesek, de azt hiszem érdekesek. Minden esetre nekem azok! Ha másnak is, akkor már nem hiába koptattam a saját és nem az idegen tollakat!"