Magyar Jeremiád [antikvár]

Janics Kálmán FENYEGETÉSEK SODRÁBAN A valóság írásbeli rögzítés nélkül emberemlékezet óta feledésre volt ítélve, ezt a folyamatot egyes hatalmi rendszerek céltudatosan támogatták és elősegítették. A második világháború befejezése óta már a harmadik nemzedék tekinthető sorsunk hordozójának, így ma is elkerülhetetlen, hogy az emlékeket - akkor s, ha személyek vagy csoportok számára kellemetienek - mindig újból összegezzük. Hallhatunk itt-ott kitelepítésekről, deportálásokról, lakosságcserékről, a történelem eseményeit azonban a tudás és szakszerűség nyelvén kell rögzíteni, ez napjainkban is lényeges követelmény maradt, mert hazai történetírásunk félresikló magyarázkodásaival évek óta ködösíti a tisztánlátást. Egyesek úgy gondolják, hogy a kellemetlen emlékanyagot a történelemből ki lehet húzni, ha ezzel egy időbn fokozzuk a támadó hangvételt. Magyar részről viszont az elmúlt fél évszázadban bizonyíthatóan túltengett a legyőzöttség állapotában kitermelődött önbíráskodás. Feladatunk a háború utáni évek döbbenetes eseményeinek megismerése, a jelenségek magyarázata, a mozgató háttér pontos feltárása. Mert létezett nemzetközi és hazai jogforrás, de minden jogot semmibe vevő durva erőszak is: vagyonelkobzás, deportálás. Az önkéntes elvándorlás más államok területére csak egyedi és szórványos jelenség volt. Magyar vonatkozásban már 1945 nyarán jogi zűrzavar keletkezett, amikor a potsdami konferencia nem hagyta jóvá a magyar kisebbségnek a németek elleni akció mintájára megvalósítható elűzését. A további csehszlovákiai távlatok a magyarok elleni fellépés lehetőségeiről áttekinthetetlenné vált, mivel a durva hatalmi elűzés lehetősége megszűnt, maradt a lakosságcsere szorgalmazása, egyoldalú joggal, szlovák részről az önkéntes vállalkozás lehetőségével, a magyarokkal szemben viszont ugyan- 7