Titánok bukása [antikvár]

Részlet a könyvből: A találkozás. Az „Elisabeth" nevű háromárbocos bárka órája négyet ütött. Klaas Klassen felmászott a hátsó fedélzetre, hogy felváltsa Piet Hilversum első kormányost. Klaas Klassen még nem kormányos, alig másfél éve végezte el a hajózási szakiskolát. De az történt, hogy a második kormányos karját a vitorlafa egy levált darabja csúnyán összezúzta, amikor abban az átkozott ciklonban a Bermudáknál a hátsó árboc megsérült. Klaast bízták meg a helyettesítésével. Amikor azután Halifaxban kirakták a salétromszállítmányt és bauxitot vettek fel egy norvég alumíniumgyár részére, a kapitány nem fogadott új kormányost, csak vállon veregette Klaast és így szólt hozzá: „Rendes fiú vagy, maradj te a helyettes!" Jan Küpers kapitány még a régivágású hajósok közé tartozott. Parancsai és kijelentései rövidek, határozottak voltak. Megesett, hogy véleményének néha nem annyira indokokkal, mint inkább izmos öklével szerzett érvényt, de az indokolásnak ez a módja semmivel sem volt kevésbbé meggyőző. Hamburg és Lima között senki sem tudott oly cifrán káromkodni, mint ő, de senkinek a fejében nem volt oly pontosan benne a tengeri térkép, mint az övében; még a rioi kikötőbe is be tudta volna kormányozni hajóját bekötött szemmel. Akkor sem vesztette el hidegvérét, ha olyan szörnyű orkán kergette a hajót, hogy még a legöregebb patkányok is vinnyogni kezdtek a raktárban.