Vörös horizontok I-II. [antikvár]

BEVEZETŐ Amikor még fő segítőtársainak egyike voltam, Nicolae Ceausescu elnök gyakran végignézte a washingtoni „Bukarestért" tüntetésről készített filmet. A felvétel elején más-más gyülekezetből való tiszteletes mondott misét a Washington-emlékmű körül összegyűlt több száz főnyi tömegnek. A hallgatóság köpött román népviseletbe öltözött emberek álldogáltak, akik a román nemzeti lobogó színeiben pompázó karszalagot viseltek, hatalmas plakátokon éltették Bukarest bel- és külpolitikáját, Románia függetlenségét és Ceausescu bölcsességét. A film előbb az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Székháza előtt mutatta a tüntetőket, majd később a Fehér Ház előtt parádézó felvonulókat láthattuk, akik a hordozható hangosbeszélők buzdítására a „legnagyobb kereskedelmi kedvezmény" státusának megújítását kérték Romániának. Az egész demonstrációt a külföldi román hírszerző szolgálat szervezte, néhány befolyásos ügynök segítségével. Az emigráns tömeget — sokan közülük még sohasem voltak Washingtonban — külön erre az eseményre szállították oda saját egyházi és társadalmi szervezeteik, amelyeket titokban Bukarest ellenőrzött és látott el pénzzel. A plakátokat a román nagykövetségen készítették, s innen származtak a hangosbeszélőkből harsogó kazetták szövegei is. Magát a filmet két olyan hírszerzési teclinikus készítette, akiket erre az alkalomra küldtek az Egyesült Államokba. A szöveget a romániai miniszteri tanácsos felesége mondta magnószalagra, aki maga is a hírszerzésben dolgozott. Ez a demonstráció valójában csak egy jelentéktelen esemény azoknak a befolyásolási és befolyásszerző műveleteknek a hosszú sorában, amelyeket a román külföldi hírszerző szolgálat szervezett az évek során, hogy ultraortodox marxista rendszerének működtetéséhez a Nyugat olyannyira hiányzó politikai és gazdasági s^ítségét elnyerje. Ceausescu számára azonban mindez egy újabb győzelmet is jelentett az Egyesült Államok fölött: néhány héttel később az Egyesült Államok - annak ellenére, hogy Rómánia