17 pont a béke ellen [antikvár]

Részlet a kötetből: A PRASNY-HID FELŐL egy kis autokár fordul be a térre. A kék karosszérián, az ablakok alatt fehér sáv fut körbe s rajta vörös felírás: Allied Airways - Egyesült Aerovonal. Ez egy légiforgalmi társaság, amely nagyméretű forgalmat bonyolít le az egész világon. New-Yorkba, Karachiba, Buenos Airesbe, Fokvárosba, Stockholmba vagy Melbourneba óhajt utazni? Fényűző klippereink szolgálatára állanak. Négy motor, rádió, televízió s levegő akár a Riviérán, hűtött italok és mosolygó kísérőnő - ezt mind megtalálja repülőgépeinken. Biztonságát a már berepült sokmillió kilométer garantálja. A társaság irodájában jórészt külföldiek hemzsegnek. Kereskedelmi megbízottak, delegációk tagjai, a szövetségesek tisztjei, az UNRRA emberei, újságírók és hölgyek különböző egyesületektől és szervezetektől. Egyeseket a termelésünk érdekli (vájjon min is tudnának még pénzt keresni?), másokat csak a puszta kíváncsiság hajt, megint mások arról szeretnének személyesen meggyőződni, van-e nálunk munkásbiztosítás, van-e a nőknek választójoga, nem puszta propaganda-e mindez? Az autokár éppen körben fut a téren és az utasok mind a Hadügyminisztérium épületére szegezik tekintetüket. Ez a fiatal egyenruhás lányka nyilvánvalóan a Nyugat-Németországot megszálló katonai közigazgatás tagja. A mögötte ülő hölgy regényirónőnek látszik, aki témáit az ezerkilencszázas évekből meríti. Írói ihlete nálunk nyilván nem gyarapodott. A harmadik utas a gomblyukába tűzött nemzetiszínű szalag után ítélve svájci állampolgár. Kétségkívül kereskedő. A negyedik utas, ezen az oldalon, ismét egy előkelő megjelenésű nő. Nem úgy fest, mint aki a mindennapi kenyeréért utazik.