kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. A. Milne - "30 kötet az Athenaeum 2 pengős regények sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/498/4843498.jpg "A. A. Milne - \"30 kötet az Athenaeum 2 pengős regények sorozatból (nem teljes sorozat)\" [antikvár]")
"30 kötet az Athenaeum 2 pengős regények sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]
A. A. Milne, Bródy Lili, Edna Ferber, Földes Jolán, Francois Mauriac, Frank Arnau, Heinrich Mann, Heltai Jenő, Hunyadi Sándor, Hunyady Sándor, Irmgard Keun, Jack London, Louis Bromfield, Mary Borden, Michal Choromanski, Móricz Zsigmond, Passuth László, Robert Graves, Rose Macaulay, Sigrid Undset, Sigurd Christiansen, Sinclair Lewis, Szép Ernő, Ursula Parrott, Vicki Baum, W. B. Maxwell
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
38000 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: "30 kötet az Athenaeum 2 pengős regények sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]
Szerző:
A. A. Milne
,
Bródy Lili
,
Edna Ferber
,
Földes Jolán
,
Francois Mauriac
,
Frank Arnau
,
Heinrich Mann
,
Heltai Jenő
,
Hunyadi Sándor
,
Hunyady Sándor
,
Irmgard Keun
,
Jack London
,
Louis Bromfield
,
Mary Borden
,
Michal Choromanski
,
Móricz Zsigmond
,
Passuth László
,
Robert Graves
,
Rose Macaulay
,
Sigrid Undset
,
Sigurd Christiansen
,
Sinclair Lewis
,
Szép Ernő
,
Ursula Parrott
,
Vicki Baum
W. B. Maxwell
Kiadó: Athenaeum Kiadás
Kötés: Vászon
Méret: 120 mm x 180 mm
Alan Alexander Milne (Kilburn, London, 1882. január 18. – Hartfield, Sussex, 1956. január 31.) angol író, a Micimackó című gyermekkönyv szerzője.
Milne London Kilburn városrészében született, és ott is nőtt fel, szülei a skót származású John Vine Milne és Sarah Maria Heginbotham voltak. Kilburnben abba a magániskolába járt, amelyet édesapja, John vezetett. Egyik tanára a neves angol író, H. G. Wells volt.Később ösztöndíjasként matematikát tanult a Cambridge-i Egyetemen, és ekkor kezdett dolgozni a Granta nevű egyetemi lapnál is, amelybe testvérével, Kenneth-tel együtt különböző cikkeket írt. Munkájának köszönhetően felfigyelt rá a Punch nevű brit szatirikus magazin, amelynek előbb munkatársa, majd 1904-1906 között társkiadója lett.
Részt vett az első világháborúban, de utóbb otthagyta a sereget a háború borzalmai miatt, s attól kezdve a háború ellen szólalt fel, személyes élményei alapján 1934-ben megírta Peace with Honour című kritikus hangvételű művét.
1913-ban vette el feleségül Dorothy De Selincourtot, akivel egy közös gyermekük, Christopher Robin (1920-1996) született.
1925-ben vidéki házat vásárolt Sussexben, és ide vonult vissza 1952-ben, egy agyműtétet követően. Itt is halt meg, 1956. januárjában, 74 évesen.
Milne számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám igazán ismertté gyermekkönyvei tették. Leghíresebb műve a Micimackó (Winnie-the-Pooh), amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin (magyar fordításban Róbert Gida).A mű gyakorlatilag két önálló regényt takar: a Micimackót (1926) és a Micimackó kuckóját (1928). A két mű Karinthy Frigyes műfordításában lett a magyar nyelvű irodalom szerves része.
Milne két további, gyermekverseket tartalmazó könyvet is írt: Amikor még kicsik voltunk és Hatévesek lettünk, amelyek között számos vers akad Micimackóról (1926).
A Micimackó hatalmas sikere inkább teher volt Milne számára, mint öröm. Saját írói célja ugyanis az volt, hogy arról írjon, amiről csak szeretne, és ezt a későbbiekben már nem látta igazán megvalósíthatónak.
Milne London Kilburn városrészében született, és ott is nőtt fel, szülei a skót származású John Vine Milne és Sarah Maria Heginbotham voltak. Kilburnben abba a magániskolába járt, amelyet édesapja, John vezetett. Egyik tanára a neves angol író, H. G. Wells volt.Később ösztöndíjasként matematikát tanult a Cambridge-i Egyetemen, és ekkor kezdett dolgozni a Granta nevű egyetemi lapnál is, amelybe testvérével, Kenneth-tel együtt különböző cikkeket írt. Munkájának köszönhetően felfigyelt rá a Punch nevű brit szatirikus magazin, amelynek előbb munkatársa, majd 1904-1906 között társkiadója lett.
Részt vett az első világháborúban, de utóbb otthagyta a sereget a háború borzalmai miatt, s attól kezdve a háború ellen szólalt fel, személyes élményei alapján 1934-ben megírta Peace with Honour című kritikus hangvételű művét.
1913-ban vette el feleségül Dorothy De Selincourtot, akivel egy közös gyermekük, Christopher Robin (1920-1996) született.
1925-ben vidéki házat vásárolt Sussexben, és ide vonult vissza 1952-ben, egy agyműtétet követően. Itt is halt meg, 1956. januárjában, 74 évesen.
Milne számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám igazán ismertté gyermekkönyvei tették. Leghíresebb műve a Micimackó (Winnie-the-Pooh), amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin (magyar fordításban Róbert Gida).A mű gyakorlatilag két önálló regényt takar: a Micimackót (1926) és a Micimackó kuckóját (1928). A két mű Karinthy Frigyes műfordításában lett a magyar nyelvű irodalom szerves része.
Milne két további, gyermekverseket tartalmazó könyvet is írt: Amikor még kicsik voltunk és Hatévesek lettünk, amelyek között számos vers akad Micimackóról (1926).
A Micimackó hatalmas sikere inkább teher volt Milne számára, mint öröm. Saját írói célja ugyanis az volt, hogy arról írjon, amiről csak szeretne, és ezt a későbbiekben már nem látta igazán megvalósíthatónak.
Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, Kalifornia, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő.
Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.
Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk.
1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.
Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.
Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.
A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. 1905-ben elvette Charmian Kittredge-t.
Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én.
A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.
Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.
Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kért kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődött ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt az Alkoholmámorban (korábban magyarul Sárga Sátán címmel jelent meg, az eredeti angol cím John Barleycorn) című művében olvashatjuk.
1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elment, s itt 17 évesen kiverekedte, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.
Miután visszatért Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozott, például szenet talicskázott egy vasútállomáson, de megunta, majd felcsapott hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is került. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.
Majd visszatért Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.
A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.1900. április 7-én elvette Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg volt győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük született, Joan es Bessie. 1903-ban értesítette Bessie-t, hogy elhagyja, 1904-ben törvényesen is elváltak. 1905-ben elvette Charmian Kittredge-t.
Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én.
A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
(1900–1979)
Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsváron töltötte,amelynek szelleme, kultúrája és történelmi hagyományai meghatározták emberi és írói pályája alakulását.
1920-ban került Budapestre, ahol 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója lett. Írói pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Első nagy sikerű regénye az Esőisten siratja Mexikót (új kiadás: 2005). Az egyetemes történelmi témát feldolgozó művek közül népszerű A Bíborbanszületett (új kiadás: 2005) és a Ravennában temették Rómát (új kiadás: 2007) is. A magyar történelem felidézését a Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között (újkiadás: 2006) indítja meg. Báthory Istvánról fest portrét a Négy szél Erdélyben (új kiadás: 2007), II. Endrét és a korai reneszánszot idézi fel a Hétszer vágott mező (új kiadás: 2008), a Tört királytükör pedig Luxemburgi Zsigmond világába kalauzolja el az olvasót (új kiadás: 2008).
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Esőisten siratja Mexikót (2005),
A Bíborbanszületett (2005),
Sasnak körme között (2006),
Négy szél Erdélyben (2007),
Tört királytükör (2008),
Hétszer vágott mező I-II. (2008),
Sárkányfog (2009)
Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsváron töltötte,amelynek szelleme, kultúrája és történelmi hagyományai meghatározták emberi és írói pályája alakulását.
1920-ban került Budapestre, ahol 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója lett. Írói pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Első nagy sikerű regénye az Esőisten siratja Mexikót (új kiadás: 2005). Az egyetemes történelmi témát feldolgozó művek közül népszerű A Bíborbanszületett (új kiadás: 2005) és a Ravennában temették Rómát (új kiadás: 2007) is. A magyar történelem felidézését a Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között (újkiadás: 2006) indítja meg. Báthory Istvánról fest portrét a Négy szél Erdélyben (új kiadás: 2007), II. Endrét és a korai reneszánszot idézi fel a Hétszer vágott mező (új kiadás: 2008), a Tört királytükör pedig Luxemburgi Zsigmond világába kalauzolja el az olvasót (új kiadás: 2008).
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Esőisten siratja Mexikót (2005),
A Bíborbanszületett (2005),
Sasnak körme között (2006),
Négy szél Erdélyben (2007),
Tört királytükör (2008),
Hétszer vágott mező I-II. (2008),
Sárkányfog (2009)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............