3000 kilométer [antikvár]

Részlet a könyvből: I. FEJEZET, amelyben elmondom, hogyan kerültem Belgiumba, mennyire féltem az úttól és megérkezésem Bachte-Maria Leemébe. Mikor végigmentem a Flórián téren, Török Laci tölcsért formált a tenyeréből és rámkiáltott: - Halló, Attila, délután ötkor kezdődik a meccs, okvetlenül gyere te is ! Nagyon izgatott lettem, mert becsületbeli dolgokról volt szó. Az elmúlt héten 5: l-re kikaptunk a Verbőczy-gimnázium csapatától. Elhatároztuk, hogy ezért a nagy szégyenért elégtételt veszünk és kiköszörüljük a csorbát. Bevallom, a nagy vereségben egy kicsit én is hibás voltam. Kétszer is elhibáztam Török kitűnő centerezését. A fiúk szidtak és Wagner Gyuri indítványt adott be, hogy zárjanak ki a válogatott csapatból, mert határozottan visszafejlődtem és igen rossz formát mutatok. Elkeseredésemben majdnem sírva fakadtam, mert tudtam, hogy ártatlan vagyok. Ezek a fiúk nem is sejtik, hogy milyen nagy titkok vannak az életemben. Könnyű nekik! Otthon jó vacsorával várja Őket anyuskájuk, apjuk pedig mosolyogva hallgatja hőstetteiket, sőt jutalmul kezükbe nyom néhány húszfillérest, esetleg pengőt is. Amíg apuskám élt, nekem is könnyű volt; amikor meghalt, sok újságban benne volt az arcképe, mert apuskám ismert író volt. Hatan maradtunk árván, hat apró gyerek, akik meg se tudtuk nagyon érteni a nagy csapást.