40.000 kilométer az ismeretlen Ázsián keresztül/Asszonyok szigete [antikvár]

Inségben, szenvedésben, nyomorúságban és piszokban kezdődött az utam. Szibéria, ezernyi ezer négyzetmérföld sivár, kopár, kihalt ország még ma. Szürkék, vigasztalanok voltak a Szibériában elcsavargott első hónapok. Évtizedek - vagy századok - multán Szibéria lesz a fulladásig zsúfolt Európának hatalmas tér- és élettartálya. Sokáig lógtam Vladivosztokban, hol sok volt a pénzem, hol semmi; a kikötőbe befutott valamelyik külföldi teherhajón iparkodtam kilopakodni Vörös-Oroszországból; de hasztalan! Munka se akadt. Pénzem is a végefelé járt. Spekulálnom kellett; szerencsésen spekuláltam s amikor eltávoztam a vörös országból, nem voltam sokkal szegényebb, mint érkezésemkor. Ha Szibéria az égen pirkadó hajnal, akkor Japán a felkelő nap. Életem legnyomorúságosabb napjai után ellensúlyozásképpen, minden átmenet nélkül a legszebbek következtek; Japán átkarolt azzal a varázslatos bájával amely mögött egy régi kultúra mélységes életművészete lappang.