Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A múlt század vége táján szilaj emberek éltek Moldvaországban, Iasi és Dorohoi vidékén, akiket az ország igazságtalan rendje nemes betyárságba és haramiaságba kergetett.
A teméntelen csorda dübörgésére rengett a völgy; bőgés, kolompolás verte fel a koromsötétet. Az emberek doronggal, karóval döfködték a tajtékzó vizet. Átkelőhelyet kerestek. De a folyó egyforma mély volt mindenütt. Messze, nyugat felé, egyre csak villámlott és dörgött, mióta beállt az éj.
- Mi az ördögöt csinálnak odaát? - kérdezte egy lovon ülő, rekedtes hangú férfi.
- Úgy látszik, elaludtak, hogy az Isten verje meg... - felelte a társa. Dorongját a tarajos vízbe vetette, majd a nyelvét a négy ujja közé kapta, s hosszasan füttyentett.
Nyomban tűzfény villant fel a túlsó parton: fehér láng szállt fel, s egy sereg botra támaszkodó férfira világított.
A láng nyomban ki is aludt.
- Hajtsatok! - ordította a lovas. És ordítozás támadt a sötétségben mindenütt.