A budapesti kaland [antikvár]

Részlet a könyvből: Tíz óra felé gyülekeztek a fiúk a kávéházban. A fiúk: harminckét-harminchárom esztendős pesti fiatalemberek voltak, kortársak, akik együtt végezték a gimnáziumot és ma már körülbelül csak annyiból állt a kapcsolat közöttük, hogy úgy nevezték egymást: a fiúk. Annakidején, az osztályban, klikk voltak; a legtöbben legalább, akik eljárogattak ezekre a kávéházi találkozókra, egy csoporthoz tartoztak. Az iskolában az ültetés, érdeklődésük egyformasága, képességeik hasonlósága és bizonyos mértékben családi és vagyoni viszonyaik terelték volt össze a fiúkat, - hogy mennyire mások, vagy mennyire másokká lettek, ezt csak akkor vették észre, amikor az iskolapad helyét a kerek márványasztal, a tintatartó helyét a feketés-csésze s a felelés drukkját a felelősség félelme foglalta el. A kávéházi társaságból idővel aztán néhányan lemaradtak, viszont csatlakozott hozzájuk néhány távolabbálló: ezeket a törzs eleinte valami enyhén türelmes bizalmatlansággal fogadta, aztán lassanként ezekkel is összeszoktak.