A Coornvelt-ház asszonyai [antikvár]

Részlet a könyvből: Az 1840. év egy hideg novemberi délutánján szülővárosa, Leiden szeles, vizes-piszkos utcáit rója Coornvelt Henrik lelkészjelölt, Coornvelt Lodewijk szövőüzemtulajdonos fai. A Witte Poort-hoz megy, azzal a ahtározott céllal, hogy a "Wapen von Amsterdam" fogadó előtt megvárja a Hágából félnégykor érkező postakocsit, a Gent és Loos-cég gyorsaságáról messze földön híres járművét, amely a főváros és az egyetemi város közti utat hihetetlenül rövid idő, egy és háromnegyed óra alatt teszi meg. A fiatal tiszteletesjelölt nagyon fényes és nagyon magas kalapot visel, szoros, sűrűn begombolt fekete posztókabátot, azonkívül széles csomóra kötött fekete nyakkendőt, amely alig fogja össze a kifelé hajló, magas állógallért. Gömbölyű elefántcsontfogantyúval ékes sétabotot lóbál feketekesztyűs kezében - ilyen bot nélkül jómódú fiatalember úgyszólván ki sem léphet az utcára. Alattomos szél fúj északkelet felől. A fiatalember felöltő nélkül van, pedig alig néhány hete kellemetlen gyulladása volt a jobb fülében. Hazulról eljövet alig tudott szabadulni édesanyja aggodalmas és nővérei gúnyos unszolásai elől, ahogy mindenáron rá akarták erőszakolni vastag, bolyhos viharkabátját.