A csillagok hegyén [antikvár]

Képzeld el minden idők legfurcsább világvégéjét. Nem előzte meg égzengés, dögvész, szökőár. Nem történt semmi különös, eltekintve attól, hogy az emberiség megunta, hogy társadalomba rendeződve éljen. Nincs áram, nem járnak a buszok, mindenki céltalanul lézeng az utcákon. Ebben az entrópiába süllyedt világban találkozik egy esetlenül összefonódó fiú és lány, egy tömpe agyú dolgozó, és hozzájuk csapódik Sir Alex Kowalsky, a neves antropológus, aki megpróbálja rábeszélni őket, hogy utazzanak el északra, ha már úgysincs jobb dolguk.Mennek, az északi tenger partjára, a világ végére, mintha nem is onnan kerekedtek volna fel.A könyv szerzője közben a bestseller-írók kiégett mindennapjait éli, mígnem egy éjjel üzenetet kap egy másik világból, egy olyan személytől, akiről régen megfeledkezett már. Ez a személy pedig tudomása szerint egy fehér világítótoronyban lakik, éppen arrafelé, amerre a regény hősei tartanak. Más lehetőség híján csatlakozik ő is a társasághoz. Nem alakul minden zökkenőmentesen, mert ebben a világban nem működik a segélytelefon, és a karakterek sem fogadják kitörő lelkesedéssel a híres ponyvaregényírót. Külön problémát jelent, hogy a történet valahogy kikerül az irányítása alól. Furcsábbnál furcsább emberekkel találkoznak. Olyanokkal, akiknek más helyen, más időben kellene élniük. Amikor pedig a lány súlyosan megbetegszik, egy felsőbb akarat hatására mindannyian mesehősökké változnak. Meg kell szerezniük a gyógyszert, ami egy olyan magas hegyen nő, ahol szinte kézzel el lehet érni a csillagokat...