A domb [antikvár]

Ragasztása sérült.
Színhely: ​a brit hadsereg katonai büntetõtábora egy észak-afrikai sivatag kellõs közepén. Idõ: a második világháború, az olaszországi partraszállás napjai. A tábor gyakorlóterén Wilson fõtörzsõrmester kõbõl és homokból dombot építtet a foglyokkal. A domb jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és egyéniség megtörésének szimbóluma. A tűző napon agyonhajszolt exkatonák sorsa: rabszolga módra tűrni az embertelen büntetést, kezes báránnyá, a parancsszóra gépiesen ugró bábuvá válni – vagy önnön értékük tudatában szembeszállni a „rendszerrel” életük kockáztatása árán is. A domb már áll, amikor újabb különítmény érkezik: McGrath, a skót fenegyerek, Bartlett, az örök lógós, Bokumbo, a csupa szív, csupa derű fekete és a rejtélyes múltú hajdani törzsőrmester: Roberts. S velük együtt lép szolgálatba – s éppen melléjük osztják be – az új smasszer: Williams is. Ennek az öt embernek tragikus sorsát eleveníti meg Rau Rigby regénye. A nagy dráma: a katonában, a fogolyban csak lélektelen eszközt látó „rendszer” és az egyénisége, önértéke védelmében fellázadó ember konfliktusát megrendítő erővel formálja emlékezetessé az amerikai író. A könyvből készült angol film hazánkban is rendkívüli feltűnést keltett és nagy sikert aratott.