A falu álarca [antikvár]

Részlet a könyvből: A világ, mit mondjak a világról? Érzés ez és nem értelmi megállapítás: a világ felfoghatatlan. Muszáj kimondanom ezt a semmit, mely talán nem több, mint egy indulatszó. A világ... itt benne áll az előttem heverő napilapokban. «Irtózatos veszteségek Sanghájnál.» «A sikertelen támadások japán részről is óriási véráldozatokkal jártak.» «Általános feltűnést keltett Moszkvában, hogy a legutóbbi tisztogatások során száznegyven magyart tartóztattak le, akik szinte kivétel nélkül mind emigránsok.» «Kémektől retteg mindenkid japánok szavakkal le nem írható módon kínozzák a fogságukba jutott kínaiakat... Az egész világ tudja, hogy a kínai könnyen tűri a szenvedést és nem ijed meg a fájdalomtól. Amit azonban a japánok művelnek, felülmúl minden emberi képzeletet. Engem például azzal kény szerit ettek vallomásra, hogy kést vertek a fejembe. A kés nyelét pedig mindaddig ütötték egy nagy kalapáccsal, amig nem válaszoltam kérdéseikre.» Mérjük csak fel az ilyen kínzás súlyát, jelentőségét, mennyire eltörpül mellette bármi másféle történés, mondjuk az, hogy: «Két nappal megrövidítette vidéki tartózkodását a windsori herceg.» És szinte kómikus az a hír, hogy: «Dr. Eszteldi Sándor idegorvos szabadságáról visszaérkezett és újra rendel...