A fehér majom I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Séta. A Snook Klub lépcsőjén, amelyet minden dolgok apostolai olyan kitűnően ismernek, finom vágású orrát a keleti szélnek fordítva, ösztövér lábait sebesen rakva maga elé, 1922 egy verőfényes októberi délutánján lassú léptekkel jött lefelé Sir Lawrence Mont, e cím kilencedik viselője. Inkább származásánál mint természeténél fogva lévén politizáló hajlandóságú férfiú, a forradalmat, mely a pártot, melyhez tartozott újból a hatalomra segítette, bizonyos elvonatkozással szemlélte, amely a humornak sem volt hijján. Mikor a Remove Klub előtt elment, ezt gondolta: Ezeket is szoríthatja a cipellő! Nem raknak többé finom édességeket elébök! Elég lesz egy szárnyas is - a változatosság kedvéért! A párt királyai és kapitányai már eltávoztak, mikor a Snook Klubba ért, mert a baronat nem tartozott ahhoz a fillérvadász bandához, nem tűrte, hogy aprópénzzel kifizessék, bizony nem, uram. Nem affajta ember, aki hátat fordít az országnak, mihelyt a háborúnak vége! De egy jó óráig azért elhallgatta a sűrű visszhangot, és élénk, csavaros járású elméje, amely a mult lerakódott rétegeibe volt beágyazva s tamáskodva figyelte a jelent, vidám hűséggel jegyezte fel a hazafiság és a nagyképűség zsivaját, amely a hűséges gyülekezet nyomában itt maradt. Mint a legtöbb földbirtokos, ő sem bízott az elméletben...