Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A fehér karó
A "Jobb Volga" állomáson vonatunk megállt egy, amint mondták: nem egészen megbízható nagy híd előtt.
- Átjutunk-e ép bőrrel? - kérdeztem kísérőimet.
- Isten kegyelmes! - felelték. A vonat megindult és átvitt minket a "Bal Volgá"-ra.
Nemsokára azután kezdetét vette az Ural. Fenyvesek füstölögtek. Nagyon nedves volt, de én azért künnmaradtam a perronon, hogy el ne mulasszam a határkarót ezzel a felírással: "Európa és Ázsia".