A félelem halmazállapota [antikvár]

1. Kovrigh kábultan ébred. Az ernyedtséggel nála rendszerint csüggedés párosul. Csak ne kéne reggeltől estig emlékeznie! Félbehagyott képeire gondol; és félbeszakadt életére. Ördögi sugallatra történik minden? Ez az éjszaka is Z.-vel Ha csak zavarosnak tűnne utólag?! De megfejthetetlen. Az új kolleganő kezdetben sérült ember benyomását keltette. Egyiküket sem hallgatta végig, és kétszer is megjegyezte, hogy nem szereti a fölösleges lírizálást. -A férfiak csak áltatják magukat, valahányszor azt hazudják, hogy az igazit keresik, s netalán rá is találtak - mondta fáradt mosollyal. Szórakozott mozdulattal érintette meg fülét, amelyen csak egy lyuk emlékeztetett fülbevalóra; mintha csak azt akarta volna mondani, hogy: lám, ezt is eladtam, vagy leszoktam róla! - Holott csak a szexuális sóvárgás dolgozik bennetek. Mint akármely inger - Például vizeletinger - kottyantotta közbe Zsombor; mire a társaság felvihogott. - Legyen szó éppen a Múzsátokról - folytatta az amazon. - Ez viszont talált, hisz jórészt művészek ülték körül. Sejtelmesen hordozta végig tekintetét a meglepett „férfikoszorún", a nem kevés italmennyiségtől ellágyult-bambult arcvonásokon. Kovrighnak apró összetűzései jutottak eszébe hirtelen, melyek elterebélyesedő, heves fellángolásokká nőttek, vagy fagyos «haragszom rádok« követték őket, nemegyszer hetekig, hónapokig tartóak, aszerint, hogy egy-egy alkalmi szerető vagy maga a házasságra kiszemelt társ vállalta a partner szerepét, az ellenfélét ezekben a cseppet sem a játékosság szabályai szerint lezajló, utólag viszont mindenképpen komikusnak ható incidensekben. Kovrighot egy éjszakába nyúló vonatozást követő véletlen kaland foszlányai lengik körül (liogyan bukkant föl megzápultnak hitt tudatából egy ilyen jelentéktelennek hitt semmiség?), amely után ő tulajdonképpen áldozatnak képzelte magát. Mert tény és való, hogy a férfi, még ha okos fölénnyel vállalkozik is valamire, a legtöbbször csak sodródik az érdekesnek, netán egyenesen