kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - A festő halála [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/908/2332908.jpg "Móra Ferenc - A festő halála [antikvár]")
Részlet a könyvből:
Azt olvastam én a szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő Szent Hiláriusban, amelyet Bod Péter uram szedegetett össze valaha Albertus Magnusból, Avicennából, Bölcs Calmetből, Beda Venerabilisből és más ilyen jeles doktorokból, hogy három dolog van a világi életben, amiken halandó ember el nem igazodik. Az szelek fuvása az első, amelyekről senki sem tudhatja, honnan jönnek és hova mennek; az németeknek beszédje az második, akik akkor is fáért kiabálnak, mikor tüzet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4600 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Azt olvastam én a szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő Szent Hiláriusban, amelyet Bod Péter uram szedegetett össze valaha Albertus Magnusból, Avicennából, Bölcs Calmetből, Beda Venerabilisből és más ilyen jeles doktorokból, hogy három dolog van a világi életben, amiken halandó ember el nem igazodik. Az szelek fuvása az első, amelyekről senki sem tudhatja, honnan jönnek és hova mennek; az németeknek beszédje az második, akik akkor is fáért kiabálnak, mikor tüzet akarnak oltani (no, ezt bizonyosan nem Albertus Magnusban olvasta a magyar-igeni pap, hanem a favágóktól hallotta); harmadiknak és mindeneken fölülvalónak pedig az asszonyoknak eszükjárása mondatik, akik akkor is nem-et mondanak, mikor igen-t cselekszenek.
Én tudok egy negyedik kitanulhatatlan dolgot is, amiről az öreg Bod Péter még nem tudott, nem is tudhatott. Hiszen a magyar Athenas idejében még nem voltak olyan könyvkiadók, akik megvegyék pénzen az egyik bolondtól, amit összehazudott, az tán eladják sokkal több pénzen a többi bolondoknak, akik elolvassák.
Termékadatok
Cím: A festő halála [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kötés: Aranyozott félbőr kötés
Méret: 120 mm x 170 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............