A francia hadnagy szeretője [antikvár]

EGY Nyugat fele A tengeren Kalandozott, Másfele netn, Tekintete. Sújthatta ott Tenger szele : Varázslatot Látott e szem. llhíiDY: A REJTÉLY A Lyme-öbölben - a Lyme-öböl a legnagyobb harapás helye Anglia kinyújtott délnyugati lábának alsó felében - a keleti szél a legkellemetlenebb, s a kíváncsi természetű ember mindjárt több helyes következtetést is levonhatott volna annak a párnak a látványából, akik e beszögellés kicsi, de ősi névadójának, Lyme Regisnek a rakpartján sétáltak 1867 egyik március végi, csípős, hideg reggelén. A Cobbra immár hétszáz esztendeje unott megvetéssel tekintenek az igazi lyme-iak, s nem is tartják másnak, mint ami: a tenger ellen feszülő hosszú, öreg, szürke fal-karomnak. S mivel a városközponttól jóval odébb áll - egy miniatűr Athén apró Pireuszaként legtöbbnyire a hátukat mutatják neki. Az évszázadok során kétségkívül sokba került a foltozgatása, neheztelésűk tehát némileg jogos. A kevésbé adócentrikus avagy az ilyesmire fogékonyabb szem azonban egész egyszerűen a dél-angliai tengerpart legszebb védgátját tiszteli benne. És nemcsak azért, mert - hogy az útikalauzt idézzem - hét évszázad angol történelmének volt tanúja, mert innen futottak ki a hadihajók az Armada ellen, mert Monmouth itt lépett partra . . . hanem mert, legvégül is, a Cobb a népművészet gyönyörű emléke. Primin'v és mégis bonyolult, hatalmas és mégis kecses; annyi finom hullámzás és súlyos tömeg van benne, akár egy Henry Moore- vagy egy Mi-chelangelo-szoborban; és tiszta, makulátlan, sós, az anyag csodája. Túlzok ? '