A frontsebész [antikvár]

1 Az elsötétítő függönyök ellenére, a György király ivója mintha csak egyenesen a Pickwick Klubból kelt volna életre. Ugyanaz a sötét tölgyfa burkolat. Ugyanazok a kortalan kőnyomatok, támadó állásba merevedett bokszolókról, elfelejtett lóversenyek győzteseiről. Ugyanaz a zsongó keletangliai dallam, mely a bárból szűrődött át. Csak az egyenruhák tartoztak egy másik évszázadba. Egy katonai rendőr övéből kikandikáló tompa csövű pisztoly komoran emlékeztetett rá, hogy a háború ma nemzetközi dolog. Kevésbé romantikus, mint egykor, de sokkalta hatékonyabb. A magas százados a bárpult mellett nem énekelt a többiekkel. De azért megemelte a poharát a füstös gerendák felé, szótlan, magányos köszöntőre. Ezzel a mozdulattal ő is bekapcsolódott a mulatságba, anélkül, hogy tartózkodását feladta volna. A poharában a whisky megtörte a fényt, s arany szikrákat csiholt a kígyós pálcából, meg az U. S. betűkből a hajtókáján. A századosi rangjelzés felett szikár, szögletes állú profil látszott, fiatalsága ellenére kesernyés ívbe hajló száj, kellemes, barna szem, mely egyszerre tudott barátságosan és tartózkodóan nézni Amikor meghallotta, hogy a nevét kiáltják az ajtóból, a már régen begyakorolt sajátos mosollyal fordult meg.