A gondolkozó ördög II. [antikvár]

A "Gondolkozó ördög" című történelmi ciklusomat első elgondolásban három részre terveztem. Az első rész "Thermidor 9-ike" és a befejező kötet: "Szent Ilona szigete" 1920-23-ban jelent meg. A ciklus középső részét, amely a francia forradalom utolsó korszakát és I. Pál cár uralkodását foglalja magában, két könyvre osztottam. A kötetek szoros összefüggésben vannak egymással. Tisztán történeti szempontból az Ördög hídja több munkába került, mint a Thermidor 9-ike vagy Szent Ilona. Az ebben a kötetben érintett történeti események tudományos irodalma mennyiségben éppolyan óriási, de minőségre mérhetetlenül amazoké alatt áll. Ebben a tekintetben legmostohább a nápolyi forradalom sorsa: mintha előre kiszámították volna, éppen ezzel az eseménnyel, mint külön tanulmánnyal, alig foglalkoztak mások, mint tehetségtelen vagy lelkiismeretlen történetírók (egyébként akadnak közöttük kivételek is). Ennek a korszaknak szemtanúit is nagy óvatossággal lehet csak fölhasználni. Sok homályos részlet van a Szuvorov-korszak történetében is. A szakemberek megjegyzése szerint a regény történeti részében nem nagyon veszi figyelembe Grjazev elbeszélését. De szerintem ez a forrás kevéssé megbízható, nem beszélve némi látszólagos valószerűségről, amelyet Bérancour emlékiratának és Weiroter ezredes naplójának köszönhet. A naplót aránylag nemrég adta ki Guffer, de a történészek óriási többsége előtt ismeretlen maradt. Lecourbe tábornoknak Massénához intézett részletes jelentései, amelyeket a francia hadügyminisztérium levéltárában őriznek, kétségtelenné teszik, hogy Grjazev sok mindent nem látott.