A gyár [antikvár]

Részlet a könyvből: A tegnapi piszkot még nem takarították el az uccaseprők. A kendőzetlenképű külvárosi ucca bambán bámult a szürke napfénybe, melyet csak falusi költők énekelnek aranyosnak. Bérkaszárnya kapuk ócska zárjában megcsörrentek a kulcsok és álmos-dühös házmesterek nézték átokszóró szemmel a szemetet, melyet kapualjakban felejtettek az éjszaka részeg vándorai. Az uccákon elfeküdt a csönd. ... A gyársziréna hangja belehasitott a csöndbe és tömeglakások ócska szalmazsákján tízezer rosszkedvű ember rúgta le magáról az átizzadott, édesmeleg dunnát. Reggel öt óra. A külvárosi uccát ellepte az ár. Tizezer ember jött a gyárból. Tizezer kormozott arcú, elfáradt ember: nyolc átdolgozott éjszakai óra fáradtságát vitték magukban a bérkaszárnyák tömeglakásai felé. Tizezer ember ment a gyárba: tizezer álomból riasztott, gyorslépésü ember. A nappal robotosai.