A halál [antikvár]

Részlet a könyvből:"A tudós, aki semmit sem tud- Édes vagy, drága vagy!- És ő nem tudja!- Cicám, mindenem!- Ezt sem tudja! - kacag őnagysága és ráborul a fiatal úr széles mellére.De nyomban elborul a kacagó arc és könnyek gyűlnek a szeme szögletében. A fiatal úr karjaiban tartaná, de ő eltolja magától s a karosszék támlájára hajtva arcát, mondja:- Én olyan rossz vagyok és ő olyan jó.A fiatal úrnak nem volt kedvére a kedves ellágyulása, de kedvére volt ez a fordulat. Mert ezt már könyv nélkül tudta és könyv nélkül tudta a mondókát is, mely erre illet."