A halottak is élnek [antikvár]

Részlet a könyvből: - No, most mi lesz? - kérdezte magától, mikor lerogyott a diványra, az üres szobában. Senkije sem volt már. A falak egykedvűen nézték, a bútorok meg sem nyikkantak. Talán az éjfélt várták. Mert az éjfél a bútorok beszélgetési ideje. A fejét lógatta az ürességbe. Egy nagy súlyt, melyben a gondolatok minden ágát nehéz könnycseppek húzták le, mint fákat az esőcseppek hetes eső után. A vég nem volt meglepetés. Már régóta előkészülhetett rá. A doktor megmondta, a tanár helybenhagyta, amit a doktor mondott. Mehetett volna mindjárt koporsót rendelni. Ugyan, mit szólt volna a temetési vállalkozó, aki régi ismerőse volt, ha ezt mondja neki pár héttel ezelőtt: - Kedves Varga úr, a feleségem hossza 168 centiméter. Kérem, készítsen neki koporsót. Vagy legalább is igyekezzék, hogy annak idején készen legyen egy ilyen méretű halottlakás. De. Ihary Elemér ügyvéd egyedül maradt a világban.