Bővebb ismertető
Harmadik kisregényével jelentkezik Szabó László Tibor. Persze, nem szabályos kisregény ez sem, hanem egy keserű-groteszk pamflet, görbe tükörből rögzített látlelet mai világunkról, félmúltunkról és lehetséges jövőnkről. Ne feledjük, a görbe tükör torzít ugyan, megváltoztatja a dolgok arányait, megnyújtja, összenyomja, megcsavarja a felszínképeit, de trükkjei mögül sohasem hiányzik a valóság. Sőt, amikor a felszín bohócos-derűs, vagy éppen ijesztő át-alakításán szörnyülködünk, sokszor közelebb jutunk a valódi tükrökből hiányzó mélységhez, a hagyományos eszközökkel nehezen tetten érhető rejtőzködő valósághoz. Az érett korban pályát változtató egykori politológus, egyetemi oktató, hajdani operaénekes, nyelvtanár, tolmács, s ki tudja még milyen pályákon tevékenykedő író a szatíra, a groteszk, az abszurd mellett kötelezte el magát. Nem tehetett mást: élettapasztalata és a kor erre predesztinálta. Váratlan halála kibontakozó írói pályának vetett véget.