A hölgyfodrász [antikvár]

Hatalmas telek a város külső kerületében. Ez már a végállomás. Nincs tovább - hurokvágányon fordul a kocsi. Késő ősz. őszi levertség ül az ázott, rendezetlen külvároson. Eső barnította deszkák, vasúti sínek, kalyibák, rozsdás vashulladék mindenütt. A vágányok mentén ujjnyi fácskák bús cseppeket hullatnak: a parkosítás ázott hírnökei. Rajtuk hírmondónak egy-két sötétre barnult levél. A végállomástól csúszós, agyagos út kanyarodik a telek felé, kátyussá törték a teherautók. A mély keréknyomban sárga, zavaros a víz. Az út nagy téglaépülethez vezet. Itt a magas kerítés is téglából készült. Fölötte két sor szögesdrót. Hatalmas vaskapu töri meg a falat; előtte őr, vizes sátorlap köpenyben. A kapu időnként kinyílik, morogva és dülöngélve teherautók csúszkálnak be az udvarba rakományukkal, vagy gördülnek ki üresen. A kapu mellett csúnya, apró épület áll, téglából rakott pajtaforma. Ez a „belépőiroda".