A jacaranda-fa [antikvár]

Burma, ​1942. A japán megszállás hírére egy kicsiny településen a rizsmalom igazgatója, Paterson megszervezi a helyi angol közösség menekülését. A maroknyi csoport tagjait egybefogja a félelem és a túlélés vágya, ám még útnak sem indulnak, máris felszínre kerül számos olyan konfliktus, melyet évek óta igyekeznek elfojtani. Ahogy múlnak a napok, a menekülők száma egyre fogyatkozik, mivel pattanásig feszülnek köztük az ellentétek. Akad olyan, akit betegség gyűr le, mások egyszerűen visszafordulnak, és vállalják a fenyegető veszélyt. Hogy a sok viszontagság után végül ki éri el a biztonságot jelentő hidat, mely Indiába vezet, az arról árulkodik, mely magatartásformákat, társadalmi szerepeket tart életképesnek a szerző a forrongva, kavargóan változó világban. A hazájában napjainkban is közkedvelt író – akit Graham Greene Csehov angol utódjának nevezett – Magyarországon három legnépszerűbb regényének köszönheti ismertségét, holott köteteinek száma megközelíti a hetvenet. A jacaranda-fa, melyet majd másfél évtizedes szünet után vehet kézbe a magyar olvasók egy újabb generációja, egy hanyatló birodalom képviselőinek immár hősiességtől mentes vonásait ábrázolja rendkívüli éleslátással. A Bates remekművében megörökített „nagy menetelés” mintegy irodalmi és történelmi ellenpontjául szolgál A sötétség mélyén conradi útjának.