A jövő fészke [antikvár]

Részlet a kötetből: TOILETTE-TITKOK. A házmester-kisasszony a tükör előtt ült és puderezte magát. Az ablakon, mely a kapu alá nyilt, vajmi kevés világosság szűrődött a szobába, de a kisasszony a homályban is elég jól boldogult. A puderezéshez különben is nem világosság kell, hanem púder, szokta Weber papa mondani. Hirtelen beszélgetést hallott. Megismerte a Korniss Géza hangját. - Házmesterné, nincs egy kis fekete tintája? - Fekete? azt hiszem, a mienk lila. - De nekem fekete tinta kellene. A házmester-kisasszony hamarosan begombolta a blúzát és átment a másik szobába. Korniss Géza elvörösödött, mikor meglátta. Ahogy a nyitott ajtóban állott, az első pillanatban hátralépett, mintha menekülni akarna. De az ajkán már kiszökött a dadogó beszéd. - Azt hittem, már elment az akadémiára. A leány minden zavar nélkül ment hozzá közelebb.