A kereszt útján [antikvár]

"Én nem tanítok és nem is taníthatok, akármilyen mélységes vágyam is ez. Hitre tanítani csak tettekkel lehet és az én tetteim gyalázatosak. Nem a hittanítás az, amiket én mondok, csak a kereszténység hamis értelmezésének cáfolata és igaz jelentőségének megvilágítása." Az a fájdalmas önvád és belső ellenmondás, amely ezekben a szavakban megnyilatkozik, végigkiséri és zaklatja Tolsztoj életének három évtizedét, míg végre, a legutolsó órában bujdosásba kergeti. "Ki kell pihennem ezt az örök nyugtalanságot. Ezt megköveteli zaklatott lelkem és elfáradt testem. Egy 82 éves aggastyán mondja ezt, aki életének jó részét hazugságban, fényűzésben és kényelemben töltötte. Belefáradtam most ebbe és szegénységben akarom befejni életemet."