A kilencedik hullám [antikvár]

Táblák élei kopottasak, felső tábla alsó szélén halvány folt, hátsó tábla élein kopási sérülés, gerinc vászna enyhén szakadozott, halványan foltos, kötése szétnyílt, előzéklapján ajándékozási bejegyzés, oldalsó lapélein halvány folt.
"Most már őszintén megmondhatom, hiszen eléggé ismerjük egymást hozzá: mikor Mary megírta, hogy egy francia költőt szedett fel Svájcban, hát én valósággal belebetegedtem. Két hétig, egy lágytojás nem sok, annyi se ment le a torkomon. Kérem, ne vegye zokon, de minden költő léhűtő. A francia képtelen pénzt csinálni egy jó ötletből, de még pénzből sem, a franciák csak nőkből tudnak pénzt kivasalni. Az én szememben az én Mary lányom eszményi teremtés, de jól tudom, hogy nem válna be Hollywoodban filmcsillagnak. Őt ismerni kell: a szíve arany. Kérem, ne vegye zokon, hatvanhat évemre kiismertem az embereket, maga az örökségre számított. Maga okos ember, hanem ez ostobaság volt: tudja, mi, déliek, nem nagyon sietünk meghalni. Még kérdés, melyikünk temeti el a másikat. De megmondom őszintén: maga nem vesztett az üzleten, sőt nyerésben van. Egy örökös csak afféle kolonc, viszont az olyan okos embernek, mint maga, az élen van a helye. Most úgy mehet vissza a maga Franciaországába, mint a "Tracsocean" vezérigazgatója."