A király [antikvár]

Bevezetés A perzsa teaházakban az elmúlt ezer évben sok-sok történetet meséltek a régi királyokról. A történetmondók, hogy minél erőteljesebb és tarkább színekkel festhessék le a történelmet, minduntalan játszottak az idővel, és szabadjára engedték a fantáziájukat. Bizonyos eseményeket áthelyeztek, másokat elhagytak, olykor pedig hozzáfűztek ezt-azt. Ezek az emberek a nagy, középkori perzsa történetmondók elbeszélő művészetét szőtték tovább. A Perzsa Birodalom tizennégy évszázaddal ezelőtti bukása a mesék végét is jelentette. A perzsák büszkesége kiköszörülhetetlen csorbát szenvedett. De aztán megszületett Ferdoszi, a költő. Nagy könyvet írt, melynek a Sahname, vagyis „királyi történetek" címet adta. Hogy összefogja az egykori királyság idején játszódó számos eseményt, megalkotta hősét, Rosztamot. Ferdoszi könyvében Rosztam körülbelül kilencszáz évet élt. így sikerült kiragadnia az elveszett örökséget a feledés homályából. E regény szerzője ennek a költőnek a nyomdokaiba lép.