A királyné kegyence [antikvár]

A 18.század második felében vagyunk, Franciaországban érlelődik a forradalom. A kis Altona városában Rousseau könyveit olvassa egy nagy tehetségű fiatal orvos. A dán királyságban egyenlőre minden megy a maga szokott útján. Az államtanács tapasztalt öreg diplomatái kormányoznak, feleséget szereznek az új, fiatal uralkodónak, ahogy a diplomáciai érdek kívánja. A királyné utódot szül, a király reprezentál, teszik a dolgukat. Mit számít hogy mindketten boldogtalanok? S mit számítana az is, hogy az uralkodón lassanként elhatalmasodik az elmebaj - ha nem találkozik a delejes hatalmú izgalmas férfival, a nők bálványával, aki egyszersmind Rousseau követője? S ha a Struensee hipnotikus hatása alatt gyerekké visszaváltozó Keresztény király nem küldi el orvosát, és irányítóját a királynéhoz, aki magányosan várja, hogy megismerje a szerelmet? Ezek a végzetszerű találkozások okozzák, hogy Dániában minden megváltozik. Struensee, a királyné kegyence, hatalmát arra használja fel, hogy a felvilágosodás eszméit diadalra vigye a teljes államapparátusban. Bukásának ez a valódi oka, ürügye viszont éppen az eszköz, amit célja elérésére használ: a "botrányos felségsértő" viszony. Struenseet kivégezteti a nemesi ellenpárt, de a polgárosodás eszméit már csak ideig-óráig lehet visszaszorítani Dániában.