A kis föld [antikvár]

Nem vezettem naplót a háborúban. De az 1418 lángoló nappalt és éjszakát nem felejtettem el. És voltak olyan epizódok, találkozások, harcok, voltak olyan percek, amelyekre, mint minden frontharcos, örökké emlékezni fogok. Most a háborúnak viszonylag kis területéről szeretnék beszélni: arról, amelyet a katonák és a tengerészek Kis Földnek neveztek el. Valóban kicsiny ez a föld, harminc négyzetkilométer sincs. Mégis nagy, ahogy egy talpalatnyi föld is naggyá lehet, ha önfeláldozó hősök vére öntözi. Hogy az olvasó megítélhesse a helyzetet, elmondom: a partraszállás napjaiban mindenki érdemrendet kapott, aki átkelt az öblön és eljutott a Kis Földre. Nememlékszem olyan átkelésre, amikor a fasiszták tüzétől embereink százai ne estek volna el, ne fulladtak volna vízbe. És mégis: az ellenségtől elragadott hídfőálláson állandóan tizenkét-tizenötezer szovjet harcos tartózkodott...