Bővebb ismertető
E könyv menekülés közben készült, idegen nap alatt, a Földközi tenger táján, részben Damaszkusz közelében- ami talán jelképes, mert az évek akkoriban megteltek azzal az eszmei hangulattal, mit Pál, a vétkes Ige-hamisító teremtett, amikor szentesítette a bűntudatot és a halált helyezte az élet középpontjában.
Sztálingrádot csupán térképről ismertük s Alamein poros falu volt egy ismeretlen sivatagi út mentén. Mindnyájan féltünk, a mű épp ezért sietős és nyugtalan. Ma, négy-öt évvel megírása után, a szerző abban remél vigaszt találni, amit a haldokló Wells így fejezett ki: "Mindnyájan, még az Úr Jézus Krisztus is, kapkodó ifjak voltunk."
A könyv a Nyugatnak készült, ahol a háború nem volt oly véres és fekete, mint a Keleten s ahol a negyvenes évek elején még hűvös riadalommal vizáztak a "német jellemről." E gyanúsan elvont fogalom természetesen változó, történelmi helyzetek tükre, a szerzőt a tükör érdekelte, nem a helyzet.