A kísértethajó utolsó útja [antikvár]

Szeszélyes kalandozásnak tűnhet ez az összeállítás a külföldi irodalmak oly változatos évszázadaiban, holott többről esik szó ebben a kötetben. Nemcsak az irodalom folytonosságáról, de az emberi életek szinte változtathatatlan törvényszerűségeiről. Élő irodalmunk jobb megértéséhez is hozzásegít ez a novella-antológia, mivel kortárs irodalmunk képviselői a maguk hajlama szerint válogattak. Így egyszersmind bepillantást enged a élő magyar irodalom műhelyébe is. Nevezetesen: ha az írók elődöket vagy példaképeket keresnek a széles távlatú világirodalomból, a latin irodalom korszakától a mai latin-amerikai prózáig, kiket vallanak "ősüknek"? Milyen szépprózai irányzatot választanak követésre vagy kiemelésre méltónak? A kötet megjelenése ritka alkalom, hiszen a magyar könyvkiadásban első ízbe kerül sor ilyen összeállítású antológiára, amely kitekintést ad a legkülönfélébb történelmi korszakokra - írja bevezetőjében a kötet összeállító szerkesztője, Tóbiás Áron. Az elbeszélésgyűjtemény kedvelt műfaja az olvasó emberiségnek. Az Ezeregyéjszaka meséi vagy a Boccaccio Dekameronja nem más, mint a mesélőkedv és a fáradhatatlan elbeszélői buzgalom kincsestára az emberi természet sokféleségéről, az emberi sorsok oly kiszámíthatatlan mivoltáról. Mert nem mindenkor a jó nyeri el jutalmát, és a rossz bűnhődik. Az elbeszélések már ezekben a régi gyűjteményekben is rövid, de mély értelmű villanások voltak az emberi létről, amely akár mulatságos, akár kegyetlen, szánnivaló vagy irgalomra méltó, közvetve és közvetlenül valamennyiünk életének tükre. Ez a novellaválogatás úgy keletkezett, hogy az élő magyar prózairodalom kiválóságai kiválasztották a világirodalom tengeréből legkedvesebb elbeszélésüket. Ez a jellegzetesen mai gyűjtemény egyszersmind a magyar írók vallomása is kedvenceikről, a világirodalom oly sok fontos személyiségéről a római kori Petroniustól a kortárs latin-amerikai íróig, a kolumbiai Garcia Márquezig.